ARFID ÉS MÁS DIAGNÓZISOK

Az ARFID sok esetben együtt jár egyéb pszichiátriai kórképekkel. Az eddigi tanulmányok alapján leggyakrabban szorongásos kórképekkel, amibe beleszámít a kényszerbetegség (OCD) és a traumához köthető zavarok is, pl. a PTSD (poszttraumás stressz zavar) (30-40%), gyakoriak az idegrendszer fejlődési zavarai, beleértve az ADHD-t (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) és a különböző magatartászavarokat. Az adatok alapján autizmus spektrum zavarral (ASD) szintén nagyon gyakori az együttjárás. A szenzoros túlérzékenység a leggyakrabban az idegrendszer fejlődésének zavaraival járt együtt. A gasztrointesztinális tünetek (13%) és az ételallergiák, félelem a fulladástól/hányástól szintén gyakoribbak, mint más evészavarok esetében. 

Ugyanakkor a különböző hangulatzavarok (depresszió, bipoláris zavar) ritkábbak voltak, mint más evészavarral küzdők körében.

​

A kutatások alapján az összes evészavarral küzdő gyermek és kamasz között kb. 14% az ARFID-os, akik általában fiatalabbak, mint az egyéb evészavarral diagnosztizált gyerekek, ugyanakkor hosszabb betegség előzi meg a diagnózis felállítását, mint más evészavarok esetében. Emellett fontos jellemző, hogy az ARFID-os csoport átlagos testsúlya valahol az anorexiával és bulimiával diagnosztizáltak között helyezkedik el, de még így is alacsony. Az ARFID diagnózis megadását ugyanolyan felmérés és diagnosztikus folyamat kell, hogy megelőzze, mint az egyéb evészavarok esetében, hiszen a későbbiek folyamán ugyanolyan orvosi  kockázatokkal szembesülhetnek a páciensek.